Belügyi Szemle (Aug 2024)

Kriminogén rizikófaktorok az önmérgező serdülők szuicid szándékának alakulásában – Hipotézisek felvetése pszichiátriai konzíliumi munka alapján

  • Gergely Fliegauf,
  • Eszter Dóra Várnai

DOI
https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i8.pp1471-1493
Journal volume & issue
Vol. 72, no. 8

Abstract

Read online

Cél: A serdülők életében normatív módon következnek be krízisek, amelyek nem deviáns és nem patologikus eredetűek. A szakemberek és a gondviselők néha ennek az ellenkezőjét észlelik. Olyan személyek is így vélekednek, akik minden nap foglalkoznak serdülőkkel. A szándékos önmérgezés a szuicid cselekmények egyik formája, amely különösen jellemző a serdülőkre. A toxikológiára kerülő serdülők körében gyakran tapasztalhatók deviáns fejlődési útvonalakra utaló jegyek, illetve a családi körülményeik is arra utalnak, hogy a későbbi bűnelkövetői életmód kialakulása szempontjából veszélyeztetettek. Érdemes megvizsgálni e feltevés megalapozottságát. Módszertan: A szerzők kutatásuk során a dokumentumelemzés módszerével vizsgálták meg a konzíliumi munka folyamán keletkezett, kézzel írott jegyzőkönyveket. A kinyert adatokat statisztikai khi-négyzet-próbákkal mérték össze. Megállapítások: A kutatásba 109 esetet vontak be (88 esetben lány, 21-ben fiú). A serdülők életében jelen voltak a kriminogén rizikófaktorok, azonban ezek túlnyomó többsége nem állt kapcsolatban sem az öngyilkossági szándékkal, sem az öngyilkossági szándék fenntartásával. Ez alól az öngyilkossági szándék megléte esetén az iskolából való kimaradás, a családon belüli erőszak és a bullying volt kivétel, míg az öngyilkossági szándék fenntartása esetén egyedül a bullying áldozati szerep. A szándék és a fenntartás egyaránt a lányokra volt jellemzőbb. Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy a szándékos önmérgezés és a kriminogén rizikófaktorok többnyire nem állnak kapcsolatban egymással. Ezzel a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a deviáns családi háttér és karrier csak látszólag befolyásolják a serdülők önmérgezését, és ennek következtében a serdülő környezetében jelenlévő szakemberek kiemelten fontos feladata a félrevezető címkézés elkerülése a mindennapi kommunikációjuk során is.

Keywords