Szabálysértési "kontra" közigazgatási bírság

Abstract

Cél: A jogalkotó a jogsértő magatartások szankcionálását jogpolitikai, célszerűségi, hatékonysági elvek alapján, de saját belátása szerint helyezi el az egyes jogterületeken. A bűncselekményi szintet el nem érő, csekélyebb társadalomra veszélyességgel bíró magatartások hagyományosan a szabálysértési jog territóriumába tartoznak. Az egyes jogterületek között azonban vannak mozgások. Egyes magatartások átkerülnek a szabálysértési jog területéről a közigazgatási bírságolás hatálya alá. Nem ritkán a szabálysértési tényállások egyes elkövetési magatartásai megmaradnak a szabálysértési jogon belül, míg ugyanazon tényállás másik elkövetési magatartása átkerül a közigazgatási jog hatálya alá. Kapcsolatba hozható-e ez a jelenség a két jogterület szankciórendszerével? Milyen szankciók találhatók az egyes jogterületeken és ezek mennyiben hatékonyak adott jogsértő magatartások szankcionálásában? Ezen kérdések megválaszolása a szabálysértési jog továbbfejlődésének az irányát adhatja meg, illetve beigazolhatja azt a tézist, amit a szakirodalom már megfogalmazott, hogy a szabálysértési jog fokozatosan leépülő közigazgatásvédelmi funkcióját az ágazati szabályozás veszi át, és a szabálysértési jog egyre inkább a büntetőjog árnyékképévé válik. Módszertan: A kérdések megválaszolása érdekében a szabálysértési törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseit, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat vetette össze, elemezte a szerző. Megállapítások: A szerző az elemzés során arra a megállapításra jutott, hogy a két jogterület szankciói a vizsgálat fókuszát képező közlekedési szabályszegések szankcionálásában erős hasonlóságot mutatnak, ezek önmagukban nem eredményezhetik a két jogterület közötti mozgásokat. A jelenség megértéséhez szükséges a jogpolitikai indokok, a gazdaságossági, hatékonysági kérdések figyelembevétele. Érték: Az elemzés megmutatta az egyes szankciók közötti hasonlóságokat, eltéréseket, és rámutatott arra, hogy adott magatartások esetén melyek jelenthetnek adekvát megoldást a szankcionálásra. A tanulmány megállapításai beépítésre kerülnek A közigazgatás büntetőhatalma című doktori értekezésbe.

Keywords

• szabálysértési jog
• közigazgatási jog
• szankciórendszer
• ágazati szabályozás