Az állam és az egyház viszonya

Abstract

Karl Barth (1886-1968) 1936. évi magyarországi látogatása nem teológiai légüres térben ment végbe, mert a református teológiai gondolkodást megújító tanítása már ismert volt Magyarországon és Erdélyben, sőt annak recepciója is elkezdődött az 1930-as évek elején. A Sárospataki Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanárává választotta, s a jeles svájci teológus, nyilvánvalóan a Barmeni Hitvallás megszületésének történelmi helyzetére utalva, székfoglaló előadását az állam és az egyház viszonyának összefüggéseit elemezve tartotta meg. Előadásának címe – népegyház, szabad egyház, hitvalló egyház – már jelezte, hogy Barth látásában az egyház, az államhoz való viszonyát tekintve, lényegében ezt a háromféle alakot öltheti. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyház viszonyát az államhoz, mindig az utóbbinak magatartása határozza meg. Az egyház válaszol az állam elhatározó lépéseire, s ez a válasz feltétlenül lényegéből fakadó kell, hogy legyen, tehát küldetésére nézve és a Krisztushoz való viszonya összefüggésében lehet helyes.

Keywords

• Karl Barth
• állam
• egyház
• állam és egyház
• magyar református egyház