A bűnügyi adatgyűjtés néhány fogalmi és szabályozási kérdése

Abstract

Cél: A tanulmány célja, hogy bemutassa a bűnügyi adatgyűjtés néhány általános kérdését és problémáját büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai szempontból is. Módszertan: A rendelkezésre álló, a témával összefüggő jogszabályok, valamint a tárgykörben született büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai tárgyú tanulmányok, szak- és tankönyvek, valamint vázlatosan a külföldi (alapvetően angolszász) szakirodalom áttekintése, elemzése, értékelése, az ezekből származó következtetések levonása. Megállapítások: Az adatgyűjtés mind a kriminalisztikában, mind a büntetőeljárás-jogban ismert fogalom. Jelentései azonban a két tudományterületen nem teljesen fedik egymást. A hatályos Be.-t megelőzően a fogalmak még közelebb álltak egymással, de az új eljárásjogi kódex a törvénybe integrálta a korábban a nyomozáson kívül alkalmazható, bűnfelderítésű célú titkos információgyűjtést, valamint jelentősen átalakította és újraértelmezte a büntetőeljárás-jogi adatgyűjtés fogalmát, rendszerét. Ennek értelmében egyes adatgyűjtési módok már csak leplezett eszközként alkalmazhatók, annak szigorúbb feltételrendszerével, következményeivel és formai kötöttségével. A tanulmány során előbb az adatgyűjtés fogalmi kereteit határozza meg a szerző, majd megvizsgálja először az adatgyűjtés kriminalisztikai fogalmát, ezután pedig az eljárásjogi szabályozást. Ez követően összegzi a kettősségből eredő problémákat. Érték: A bűnügyi (nyílt) adatgyűjtés napjainkat érintő eljárásjogi és krimináltaktikai kérdéseit az utóbbi időben önállóan nem vizsgálták, így jelen tanulmány rávilágít egyrészt a legújabb szabályozás esetleges problémáira, másrészt a kriminalisztikai ajánlások körének átgondolására, modernizálására.

Keywords

• nyomozás
• felderítés
• adatgyűjtés
• kriminalisztika