„Hát megpróbálunk küzdeni”: átalakuló boldogulási stratégiák Kárpátalján az Euromajdan után

Abstract

Ukrajna közelmúltbeli viharos története politikai, gazdasági és társadalmi válsághoz vezetett az ország egészében és vizsgálati terepünkön, Kárpátalján is. A katonai konfliktus, a behívók, valamint az egyre mélyülő gazdasági válság jelentősen átalakította a 2014 előtti boldogulási stratégiákat, felerősítve a külföldre irányuló migrációt – etnikai hovatartozástól függetlenül. Tanulmányunk mintegy gyorsjelentésként arra vállalkozik, hogy átfogó képet adjon Kárpátalja jelenlegi helyzetéről, valamint az elmúlt három évben végbement, a magyar közösséget érintő markáns változásokról. Fő célunk annak bemutatása, hogy az Ukrajna területén bekövetkezett bel- és geopolitikai események (Euromajdan, a Krím elvesztése, kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus) hogyan alakították át Kárpátalján az egyéni és családi boldogulási mintázatokat, köztük a tanulmányunk fókuszában álló migrációs stratégiákat és a magyar–ukrán határon átnyúló informális kapcsolatokat. Írásunkban külön kitérünk Magyarország támogatáspolitikájának migrációt ösztönző avagy fékező hatásaira. A 2016 tavaszán végzett terepmunkánk alapján kijelenthetjük, hogy a korábban sem elhanyagolható mértékű mobilitás és a határhoz kötődő informális gazdasági stratégiák – mint önálló vagy kiegészítő bevételszerzési lehetőségek – felerősödtek Kárpátalján. A helyiek mobilitási stratégiáinak meghatározó jellemzője a cirkularitás, mind a külföldi munkavállalás, mind a határon átívelő rendszeres mozgások (pl. ingázás, csempészés, kiskereskedelem) esetében, de egyre erősödő forma a végleges kitelepedés is. Mindezen mozgásokat jelentősen megkönnyítették a magyar nemzetpolitika egyes lépései, különösen a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzésének lehetősége.

Keywords

• migráció
• Kárpátalja
• Ukrajna
• határon átnyúló kapcsolatok
• nemzetpolitika