Nekem a Balaton a Riviéra

Abstract

Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik. Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik.

Keywords

• dzsentrifikáció, vidéki turizmus, turisztikai dzsentrifikáció, második otthonok, COVID-19 pandémia