Hogyan kezeljünk egy radioaktív anyaggal szennyezett bűnügyi helyszínt?

Abstract

A radioaktív anyagok az utóbbi években kifejezett célpontjává váltak bűnügyiés terrorszervezeteknek, mivel azokat különféle fegyverekben alkalmazva (például radioaktív anyagot szétszórni képes robbanószerkezetekben) hatásos pánikkeltő és komoly gazdasági károkat okozó eszközök lehetnek. Emellett több esetben alkalmaztak radioaktív anyagot olyan bűncselekmények elkövetésére is, mint mérgezés vagy sugárbehatás potenciális célszemélyek esetén. A leghíresebb eset az úgynevezett „Litvinyenko-ügy”, amely során egy orosz állambiztonsági tisztet mérgeztek meg polóniummal 2006-ban. A nemzetközi esetek mellett azonban hazánkban is újra és újra felbukkan radioaktív anyag a kutatások során. Ezen anyagoknak már a felismerése is kihívást jelenthet a megfelelő detektáló eszközök hiányában. Pontos azonosításuk, begyűjtésük és szakszerű vizsgálatuk pedig speciális szakértelmet kíván. Amennyiben a helyszíni tevékenység során a szemlét lefolytató egység nem észleli időben a radioaktív anyag jelenlétét (mert például mérőberendezés nélkül nem kimutatható), úgy az ott dolgozó személyzet a későbbiekben komoly egészségügyi károsodást szenvedhet, továbbá a széthurcolt radioaktív anyag nagy területet, tárgyakat is beszennyezhet, amelyek mentesítése komoly anyagi kárral is jár. Jelen cikkben egy eljárásrendről számolunk be, amely sugárzó anyaggal szennyezett helyszínek szakszerű feldolgozását célozza s amely a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Bűnügyi Technikai Főosztályának bűnügyi helyszínelői és az Energiatudományi Kutatóközpont radiológus szakértői között került kidolgozásra egy Belső Biztonsági Alap által támogatott projekt keretében.

Keywords

• radioaktív
• bűnügyi helyszín
• sugárveszély
• radioaktív bűnjel