Az Európai Központi Bank szerepének átalakulása az európai válságkezelés során

Abstract

Az elhúzódó európai válság során az Európai Központi Bank (EKB) szerepe is átalakult. Egyrészt válság idején, inflációs nyomás helyett deflációs veszéllyel szembesülve, a stabilitás biztosítása mást implikál, mint szokványos időkben. Másrészt tartósan nulla százalék körüli kamat mellett az eszköztárnak kevésbé bevált további elemeit kell bevetni. Az EKB esetében 2010. májusban indult új korszak az első eszközvásárlási programmal, amelyet több hasonló követett. A jegybank mérlege néhány év alatt több mint kétszeresére duzzadt, a legdinamikusabban bővülő tétel eszközoldalon az euróövezetbeli értékpapírok kategóriája lett. Mindeközben az EKB-nak a kiépülő bankunióban is központi szerep jutott. A bankfelügyelet élesítésére 2017 nyarán került sor, az eszközvásárlási programot pedig 2018 végéig vezették ki. Az EKB tehát új és jelentős feladatokat vállalt az európai válságkezelésben, alapvetően sikerrel. In the course of the prolonged European crisis, the role of the European Central Bank (ECB) has also changed. Firstly, in times of crisis, facing risks of deflation instead of inflationary pressure, ensuring stability implies other methods than in usual times. Secondly, with long-lastingly around-zero per cent interest rates, further, less used monetary policy tools are needed. In case of the ECB a new era started in May 2010, with the first asset purchase programme, which was then followed by several similar ones. The central bank’s balance sheet more than doubled in a few years’ time; the most dynamically growing item on the asset side was the category of Eurozone securities. In the meanwhile the ECB was assigned a central role in the newly developed banking union as well. Supervision was put in place in summer 2017 and the asset purchase programme was phased out by the end of 2018. Overall, the ECB undertook new and significant roles in European crisis management – fundamentally with success.