Az egyház önértelmezése politikai határhelyzetben

Abstract

Tanulmányomban három kérdést teszek föl, melyeket két olyan nyilvános felszólaláson keresztül közelítek meg, amik a kortárs teológiai reflexiók történelmi válsághelyzet idején, 1933 tavaszán Németországban: Hogyan viszonyul az egyház az aktuálpolitikához? Teológiai szempontból hogyan határozható meg a politikai határhelyzet fogalma? Mit jelent az egyház kritikai funkciója? Először kontextualizálom Bonhoeffer és Bultmann beszédeit, majd egy összegző áttekintésben mutatom meg a gondolatmenetek szerkezetét. Az elemzés arra a megállapításra jut, hogy mindkét szerző hitvallási helyzetként értelmezi az adott jelent, melynek teológiai kiindulópontját az állam deifikációja képezi. E kereten belül reagálnak mindketten az árjaparagrafusra, és nemcsak a megkeresztelt zsidók érdekében szólalnak föl, hanem vallási hovatartozástól függetlenül kiállnak minden zsidó származású honfitársukért. A dolgozat az aktivizmus lehetőségének kérdése kapcsán mutat föl lényegi különbséget a helyzetelemzések között.

Keywords

• Bultmann
• Bonhoeffer
• egyház és zsidókérdés
• protestantizmus a náci Németországban
• az állam deifikációja