Távol-keleti Tanulmányok (Jan 2024)
Magyar ember volt Kína keresztény tábornoka!
Abstract
A tanulmány a XX. századi Magyarországon, a Horthy-korszak nacionalizmusában táptalajra lelt, egy évtizeden keresztül húzódó hírlegendát mutatja be. A magyar sajtóban „Kína keresztény tábornokaként” emlegetett Feng Yuxianggal kapcsolatban akkor merült fel, hogy magyar származású lehet, amikor Fengya Igor kassai táblabíró egy, a kínai tábornokról készült és egy berlini képesújságban megjelent portrén felismerni vélte rég nem látott öccsét, Fengya Ireneuszt. A Feng–Fengya-álhír vélhetően a modern magyar sajtótörténet egyik legkorábbi, legjelentősebb és leghosszabb életű, Kínával kapcsolatos, nemzetközi hatású hírlapi kacsája volt. Ez az álhír 1927-től 1936-ig két alkalommal is szárnyra kapott a magyar sajtó lapjain. Legelőször 1927. február. 22-én volt olvasható a szenzációt keltő bejelentés, miszerint Fengya Igor kassai táblabíró Fengya Ireneusz nevű öccse valójában Feng Yuxiang tábornok. A különböző napilapok sorra vették át a hírt, sőt sajtónyomozás is indult az ügyben. Még a bécsi kínai nagykövetség is nyilatkozatot adott ki Feng Yuxiang életútjáról. A hír az Amerikai Egyesült Államokban is elterjedt, amelynek kapcsán az érintett, Fengya Ireneusz is nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozatában közölte, hogy Kassán élő bátyja majd mindenben igazat állít, abban téved csupán, hogy ő lenne a kínai keresztény tábornok. Elmondása szerint 1893-ban érkezett Kaliforniába, majd három évvel később beállt a hadseregbe, és részt vett a Fülöp-szigeteknél vívott harcokban. A bokszerlázadás idején is valóban Kínában tartózkodott, ahol tolmácsként alkalmazta az Egyesült Államok hadseregének kilencedik gyalogezrede. Az orosz–japán háború Mandzsúriában érte, és éveket töltött Szibériában, Kínában, Japánban és más kelet-ázsiai országokban. Az elmúlt kilenc évben azonban Alaszkában él, ahonnan alkalmanként Los Angelesbe utazik. Ezt a hírt másnap a The New York Times is átvette, ennek ellenére a magyar sajtóban nem bukkant fel, hogy Fengya Ireneusz maga is megszólalt volna a személyét érintő hírverés kapcsán. Az álhír azonban néhány évnyi pihenőt követően 1936-ban még egy rövid időre felbukkant. A hír újraéledését azonban a kassai táblabíró már nem élte meg, és a szenzáció jellege sem bizonyult olyan erősnek, hogy nemzetközi visszhangot keltett volna. Az 1948-ban elhunyt Feng Yuxiang tábornok feltehetően soha nem értesült a személyével kapcsolatos magyar hírlegendáról. Végkövetkeztetésként pedig levonható, hogy a hír szereplőinek története az álhír élettartamát tekintve kedvező időben találkozott a keletre forduló turanista magyarság és a magát többre hivatottnak érző nemzet öntudatával.
Keywords
