A szimbolikus tér átalakulása az Euromajdan után: Kijev és Kárpátalja összehasonlítása

Abstract

Az utóbbi évtizedek társadalomföldrajzi kutatásai behatóan foglalkoznak a köztér és a politika viszonyának elemzésével (Massey 1994, Mitchell 2003). Ezen kutatások feltárták, hogy a város köztérnevekből, szobrokból és emlékművekből álló szimbolikus tere egy-egy politikai fordulat alkalmával jelentősen átalakul (Light 2004). Az Euromajdant követően, 2015-ben került elfogadásra Ukrajnában az ún. „kommunizmustalanító törvénycsomag”, amely minden korábbinál átfogóbban rendelkezett a szovjet múlt szimbólumainak közterekből való kötelező száműzéséről. A dekommunizáció kiterjedt a település- és köztérnevek mellett a városi tér egyéb elemeire, jelentősen átformálva azok arculatát. Jelen kutatás homlokterében a dekommunizáció térbeli vonatkozásainak vizsgálata áll. Célunk annak áttekintése, hogy a dekommunizáció nyomán milyen fő változások következtek be egyrészt az ukrán fővárosban, Kijevben és ezzel párhuzamosan az ország politikailag és gazdaságilag egyaránt perifériáján lévő Kárpátalja település- és köztérneveiben. Vizsgálatunk másik célja – Ungvár, a Beregszászi járás és Beregszász város példáján – rávilágítani arra, hogy a dekommunizáció nyomán hogyan valósul meg a lokális emlékezet térbeli reprezentációja.

Keywords

• dekommunizáció
• Kárpátalja
• Kijev
• szimbolikus tér
• utcanév
• köztér