Közgazdaságtani megújulás: a történelem és az intézmények jelentősége

Abstract

A globális pénzügyi válság és a mainstream közgazdaságtan utóbbi évtizedben látott, ehhez kapcsolódó botlásai láttán nehéz lenne cáfolni, hogy a közgazdászok nagy részének érdeklődési körén kívül eső, nem-gazdasági tényezők („non-economic factors”) figyelmen kívül hagyása komoly tévedésekhez vezethet. A közgazdaságtan megreformálását sürgetők szerint itt az ideje, hogy az akadémiai szférán túl az oktatásban és a széles értelemben vett közgazdasági közgondolkodásban is közelebb vigyük a valósághoz a közgazdasági teóriákat, és a jelentőségüknek megfelelően kezdjük kezelni a törvényeket, a szokásokat, a kultúrát, az önkéntes és civil társadalom szervezeteit, azaz a társadalom történetileg kondicionált intézményi kereteit. Az intézményi szempontok hangsúlyossá válása elhozhatja a gazdaságtörténet mint tudomány jelentőségének újraértékelését is, elősegítve ezzel, hogy a közgazdászok újra tanulni tudjanak a történészektől. Renewal of Economics: the relevance of history and institutions In view of the global financial crisis and the related bottlenecks of mainstream economics in the last decade, it would be hard to deny that the ignorance of non-economic factors being outside the interest of most economists could lead to serious mistakes. The reform of economics is an urgent need, and it is time in the academic, the educational and also the public sphere to move economics closer to reality, and to begin to consider accurately laws, customs, culture and civil society organizations, so the historically conditioned institutional framework of society. The emphasis on institutional considerations can also lead to a reassessment of the significance of economic history as a science, facilitating that economists can restart to learn from historians.