Megosztásos gazdaság – a megosztás vagy a fogyasztás tere?

Abstract

Tanulmányunk célja a megosztás társadalmi jelentésének körüljárása a gazdaság szubsztantív és formális jelentései és a commoning fogalmának segítségével empirikus esetek alapján. Érvelésünk szerint fontos, hogy megkülönböztessük a kereskedelmi célú megosztás formáit azoktól a szükségletkielégítést célzó gyakorlatoktól, melyek célja és eszköze az emberek egymáshoz való kapcsolódása, egymás segítése, és ahol az egymás iránt érzett felelősség értékként jelenik meg. A megosztáson alapuló gazdaság tehát nem összekeverendő az általában rövid távú bérlés, szolgáltatás igénybevételét lehetővé tévő kereskedelmi, és végső soron profitmaximalizálást célzó platformokkal. A megosztás társadalmi jelentése alapján sokkal inkább a szubsztantív gazdaság dimenziójába esik, szemben a kereskedelmi célú megosztó platformokkal, melyek a formális gazdaság részei. A megosztás a commoning során is központi helyet foglal el, hiszen a résztvevők bizonyos erőforrásokat közösen hoznak létre, tartanak fenn és osztanak meg. A commoning a megosztásnál azonban tágabb jelentéstartalommal bír. Egyrészt a fogalom az erőforrások létrehozásán, fenntartásán túl magába fogalja azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyeket a résztvevők a szabályok kialakítására, monitorozására és az erőforrások felhasználására hoznak létre. Másrészt, a commoning gyakorlatokat mozgalmi szempontból vizsgáló szakirodalomban explicit politikai célként jelenik meg az önszerveződő kezdeményezéseknek a piaci mechanizmustól való függetlenségük ill. az arra való törekvésük. Érvelésünk szerint e jellemzők miatt a commoning elméleti keretén keresztül megvizsgálva jobb megértést kínál, hogy a megosztás milyen céllal van jelen a megosztáson alapuló kezdeményezésekben. Tanulmányunkban három empirikus eset segítségével, amelyekben valamilyen módon jelen van a megosztás arra keressük a választ, hogy az egyes esetek milyen jellemzőkkel bírnak, hogyan jelenik meg a megosztás és mennyiben tekinthetőek a commoning gyakorlatának. Vizsgálatunk rávilágított, hogy az egyes esetekben megfigyelhetünk olyan jellemzőket, amelyek a commoning gyakorlatához teszik hasonlatossá őket, ám színtiszta, a piaci mechanizmustól teljes mértékben független gyakorlat nincs a vizsgált esetek között, a kezdeményezések valamilyen mértékben interakcióbak kerülnek a piaccal.

Keywords

• megosztásos gazdaság
• beágyazottság
• szubsztantív gazdaság
• intézményi logikák
• közösségi javak