A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben

Abstract

Tanulmányunkban a szakmai diskurzusokban hátrányos helyzetűként megjelenített rurális térségekre fókuszálunk, azok marginalizációs folyamataira helyezve a hangsúlyt. Kiindulópontunk az, hogy a marginalitáskoncepció releváns értelmezési keret a „leszakadó” vidéki térségek társadalmi problémáinak megértéséhez. Az ilyen térségekben élő-működő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok – helyi lakosok és gazdasági szereplők – napi gyakorlatain keresztül vizsgáljuk azokat a mechanizmusokat, amelyekkel újratermelődnek a gazdasági-társadalmi hátrányok, a függőségek és a kirekesztettség. Írásunkban amellett érvelünk, hogy egyrészt a társadalmi marginalizálódás és a térbeli hátrányok halmozódása nem választhatók el egymástól; a vidéki terek marginalizálódása az ott élő-működő egyének, csoportok marginalizálódását is eredményezi, tovább rontva a térség helyzetét; másrészt hogy a vidéki terekben élő, marginalizált helyzetű társadalmi csoportok maguk is arra kényszerülnek, hogy napi gyakorlataikkal fenntartsák/újratermeljék saját (marginalizált) helyzetüket a fennálló társadalmi-térbeli struktúrák keretei között. Következtetéseinket négy magyarországi – a társadalmi és a térbeli marginalizáció számos összetevőjét hordozó – terepen végzett empirikus vizsgálatra alapozzuk.

Keywords

• marginalizáció
• térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek
• függőség
• szegénység
• vidékkutatás
• vidékföldrajz