Tér és Társadalom (Feb 2017)
A 2007–2013-as Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program regionális aspektusai, megvalósításának tapasztalatai
Abstract
A tanulmány a határon átnyúló együttműködésekkel, kialakulásuk okaival, majd az EU kapcsolódó fejlesztési programjaival, ezen belül is a most befejeződő 2007–2013-as Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program eredményeivel foglalkozik, kiemelve annak regionális aspektusait. A magyar–szlovák határszakaszt érintő, EU által támogatott fejlesztési programok regionális elemzésével, az egyes programok ismertetésével és a 2007–2013-as Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programmal foglalkozik a cikk – program-, illetve prioritásszinten. A pályázati kiírásokra bontott elemzéseket az egész program eredményeinek ismertetése, összehasonlítása követi, elsősorban a projektekben részt vevő, pénzügyi támogatásban részesülő partnerszervezetek szintjén. A tanulmány elemzései – elsősorban a forrásabszorpcióra vonatkozóan – a járási (LAU 1) szinten zajlottak. A kutatás a megyei szinttel is foglalkozik, valamint a kiemelt települések, nagyvárosok forráslehívását is tárgyalja. Az adatok feldolgozása, elemzése során meg kellett keresni a területi különbségek okait is. Összességében elmondható, hogy a program egyes határ menti térségeiből mennyiségileg és minőségileg is több megfelelő projektjavaslat érkezett, míg más területekről aránylag kevés. Az előbbire példa Kassa és környéke, az utóbbira pedig a Rimaszombati járás (amelynek fejlesztésére szintén nagy szükség lenne, mivel az ország egyik leginkább depresszió sújtotta területéről van szó). Megfigyelhető az is, hogy az egyes célok és a megvalósult projektek számát illetően is nagyok a regionális különbségek. Gondoljunk csak arra, hogy míg például Kassától délkeletre számos új határátkelési pont létesült, addig az Ipoly alsó és középső folyásán egyetlen egy sem.
Keywords
