A területi tőke fogalmi megközelítései

Abstract

A területi tőke koncepciója közel egy évtizede jelent meg a modern regionális tudomány terminológiai rendszerében. Ez a paradigma a helyi versenyképességet meghatározó materiális és immateriális tőkeelemeket vizsgálja. A területi tőke kategóriájának bevezetése azért fontos, mert a korábbi mérések csak a materiális javakat, a közgazdaságilag könnyen mérhető változókat elemezték. A területi tőke azonban olyan új komplex gyűjtőfogalom, mellyel a gazdasági térszerkezet mélyebb összefüggésrendszerét, vonzóképességét is lehet vizsgálni. Ebben a tanulmányban a területi tőke fogalmi elemeit, osztályozását, modelljeit, definíciós kísérleteinek eredményeit mutatom be. Megvizsgálom funkcióit, újítási lehetőségeit, legfőbb jellemzőit, módszertani eljárásának (MASST-modell) sajátosságait, valamint bemutatom az OECD és Camagni területitőke-definícióit. A területi tőke számos tőkeösszetevőt foglal magába, melyek rendszerszerűen tagolódnak, illeszkednek egymáshoz. A fogalomnak még nincs kiforrott, általánosan elfogadott definíciója, inkább definíciós kísérletekkel találkozhatunk. Ezt tovább bonyolítja, hogy a különböző fogalmi modellek más és más tőkeelemeket fogadnak el. Természetesen vannak átfedések, egyezések a modellek között, ám eltérésekkel is lehet találkozni.

Keywords

• területi tőke
• immateriális javak
• versenyképesség
• területi tőkejavak