A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón

Abstract

A hazai városhálózat kutatása a kilencvenes évek elejétől új lendületet vett. A rendszerváltozás alapvetően átformálta a hálózat egészét. Új funkciók jelentek meg, amelyek a városi gazdaságokat átrendezték, egyes korábbi alakító és meghatározó gazdasági bázisok leépültek, míg mások, esetleg eddig ismeretlenek viszont megjelentek. A városi jogállással rendelkező települések száma is ugrásszerűen megnőtt. Nemcsak a számszerű növekedés jellemezte a városhálózatot, hanem annak egységei között látványos verseny indult meg, mivel a szerepkörök megkövetelték, hogy maguk a városok is új kínálati elemeket alakítsanak ki a befektetőknek, a betelepülni vágyóknak. Tanulmányunkban a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok és az általunk gyűjtött különböző innovációs mutatók alapján feltérképezzük a hazai városhálózat jelenlegi megújuló képességének belső szerkezetét, klaszter struktúráját. Lokalizáljuk a vezető szerepkörű centrumokat és alcentrumokat. Egyszerűbb formában feltárjuk a folyamatok mögötti területi egyenlőtlenségeket is úgy, hogy szem előtt tartjuk a korábbi politikai rendszerből örökölt adottságokat és a rendszerváltozásból fakadó transzformációs tendenciákat is.

Keywords

• városhálózat
• átrendeződés
• megújító képesség
• innovációs rendszer
• területi egyenlőtlenségek